KARBONLÁBNYOM KALKULÁTOR | iCC VÉDJEGY A PIACON!

A karbonlábnyom az üvegházhatású gázok (ÜHG) összességét jelenti, amelyet az egyének, szervezetek, termékek, szolgáltatások közvetlenül vagy közvetetten kibocsátanak és CO₂ egyenértékben fejezzük ki (CO₂e). Az egyenértéket a kyotoi jegyzökönyvben megfogalmazott hat leggyakoribb gázra alkalmazzák, mint a

■ szén-dioxid (CO₂),
■ metán (CH₄),
■ dinitrogén-oxid (N₂O) vagy kéjgáz,
■ fluorozott szénhidrogének (HFC),
■ perfluor-karbonok (PFC) és
■ kén-hexafluorid (SF₆)

A karbonlábnyom az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Segítségével mérhetővé válik, hogy mennyiben járulunk hozzá a globális felmelegedéshez.

A karbonlábnyom (szénlábnyom) azt mutatja meg, hogy egy cég tevékenysége, egy ember életmódja vagy egy termék életciklusa nyomán mennyi közvetlen és közvetett üvegházgáz (karbonkibocsátás) kerül a levegőbe. A karbonkibocsátás az összes üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátást jelenti, minden ÜHG-kibocsátást tonna szén-dioxid egyenértékben (tCO₂e) számolunk, ami egyben a karbonlábnyom (szénlábnyom) mértékegysége is.

Azok a cégek, amelyek felelősségteljesen képesek kezelni kibocsátásukat, növelni tudják saját hírnevüket, a dolgozóikkal és a potenciális ügyfelekkel / befektetőkkel szemben sokkal vonzóbbak lehetnek.

A szervezeti (céges) karbonlábnyom a szervezet tevékenységei általi kibocsátás összességét határozza meg, beleértve az épületekben, ipari folyamatokban, cégautóknál, termékszállításnál stb. felhasznált energiát.

A termékek karbonlábnyoma a termék / szolgáltatás életciklusában (nyersanyag előállítás, gyártás, szállítás, végső felhasználás, újrahasznosítás vagy felszámolás) történt üvegházhatású gázok kibocsátását veszi figyelembe.

A lábnyom meghatározásakor fontos megállapítani a szervezet vagy a termék határait (meddig terjesztjük ki a meghatározást) (lásd az ábrát). A termelési folyamat a termék életciklusának része, ugyanakkor a szervezet karbonlábnyomának meghatározásában is szerepelhet. A termelés a szervezetek (cégek) karbonmenedzsmentjében a legtöbb esetben kulcsszerepet játszik. Az egyik vagy mindkét karbonlábnyom meghatározása segítséget adhat a karbonmenedzsment feladatok ellátásában.

A szervezeti karbonlábnyom a szervezet tevékenységeinek közvetlen vagy közvetett üvegházhatású gázkibocsátását méri. Mire használható?

Az üvegházhatású gázok mennyiségének meghatározása segít felmérni és megtalálni a legnagyobb kibocsátó forrásokat (forró pontokat), illetve, hogy miként járul hozzá a cég a globális felmelegedéshez, és milyen lehetőségei vannak a kibocsátás csökkentésére. Ezek ismeretében lehet kidolgozni a szén-dioxid kibocsátás csökkentési tervet, lehet azonosítani az eljárásokat, lehet megtervezni a beruházásokat (zöld beszerzés) majd nyilvántartani az elért eredményeket. Ha már kiszámította szervezete (cége) karbonlábnyomát azt megjelenítheti a belső és/vagy külső kommunikációban.

Az üvegházhatású gázok meghatározásának széles körben alkalmazott szabványa (GHG Protocol) A szabvány meghatározza azokat az eljárásokat, amelyek szerint felmérhető az üvegházhatású gázok kibocsátása. A kibocsátásokat 3 csoportba (tárgyba) sorolja:

■Scope 1: a közvetlen kibocsátások, mint a villanyáram az üzemanyag felhasználás, feldolgozás, céges autók általi kibocsátás,

■Scope 2:közvetett kibocsátások, például beszerzett és elhasznált fűtés. Habár Ön nem tudja közvetlenül ellenőrizni ezt a kibocsátást, közvetetten felelős a kibocsátásért.

■Scope 3: bármilyen más közvetett kibocsátás, amelyeket Ön nem tart ellenőrzése alatt, például a dolgozók munkahelyre való bejárása, bérszállítás, vízfogyasztás, hulladék felszámolás

A GHG Protocol szerint a szervezeti (céges) karbonlábnyomnak kötelezően tartalmaznia kell a Scope1 és a Scope2 tárgyban felsorolt közvetlen kibocsátásokat. A Scope3 tárgyban felsorolt közvetett kibocsátások közötti választási lehetőség van. A tételeket úgy kell megválasztani, hogy azok tükrözzék cégének környezetvédelmi és gazdasági céljait. Gyakorlati megközelítés, ha figyelembe veszi cégének karbonlábnyom meghatározási célját, hogy mire szeretné azt felhasználni, milyen adatok állnak rendelkezésére, mit szeretne nyomon követni, hol van beavatkozási lehetősége a rendszerbe. A cégek gyakran a Scope 3-ban a hulladékkezelést (pl. szállítást) használják.

A GHG Protocol a cégek és kormányzati szervek részére kidolgozott üvegházhatású gázok meghatározásának eljárási rendje (szabványa). A szabványt 2001-ben fejlesztette ki a World Resources Institute (WRI) és World business Council for Sustainable Development (WbCD), amikor közös eljárásokat határozták meg a kibocsátás felmérésére és jelentésére. Megjelenése óta világszerte több ezer szervezetnél alkalmazzák. Bővebb információ a www.ghgprotocol.org oldalon. Az ingyenesen használható kalkulátor ennek figyelembevételével is készült.

A kalkulátor használatával kapcsolatban bármi kérdése van hívja az alábbi telefonszámot +36 30 927 0951 segítünk.

A szervezet (cég) karbonlábnyomának kiszámítása által lehetősége van annak csökkentésére, az önkéntes karbonpiacon történő kiegyenlítésre (carbon offset), ugyanakkor felhasználhatja a belső és külső jelentésekhez.

A független ellenőrzés után külön minősítést nyerhet, amelyet marketing eszközként is felhasználhat, továbbá a szervezet társadalmi felelősségvállalási jelentéséhez (Corporate Social Responsability, CSR). Lényeges a klímaváltozással kapcsolatos szabályozásoknak való megfelelés is.

Két különösen fontos indoka van a céges karbonlábnyom kiszámításának:

■ az ÜHG kibocsátásának kezelése és a szükséges csökkentési eljárások időbeni megtétele,

■ a karbonlábnyom jelentése harmadik fél részére.

Az ÜHG kibocsátás forrásainak mennyiségi meghatározása segít megérteni azt, hogy az Ön cégének tevékenysége, milyen hatással van a klímaváltozásra.

Segít abban, hogy azonosítsa és rangsorolja a kibocsátás forrásait és megtalálja a kibocsátás csökkentésének módjait. Ezzel jelentős energia megtakarítást, kiadáscsökkentést, és marketingértéket érhet el.

Minél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb az éghajlatváltozásra mért negatív hatás. Vállalatok és egyének esetében rendszerint 1 éves időszakra vonatkozóan számolunk karbonlábnyomot. Karbonlábnyomot meghatározhatunk rendezvényre, utazásra, szolgáltatásra stb. vagy akár társadalomra, gazdaságra vonatkozóan is.

Az egyéni karbonlábnyomot az alábbiak határozzák meg:
• háztartási energiafogyasztás: villamos-energia, földgáz, fatüzelés, távhő stb.
• gépkocsi-használatból eredő üzemanyag-fogyasztás
• tömegközlekedési eszközök használata
• légiközlekedés
• hulladék
• étkezés
• használati tárgyak vásárlása
• internetezés, banki szolgáltatások stb.
• szabadidős tevékenységek (nyaralás, sport, kultúra, szórakozás)

Az utóbbi években emelkedett azon vállalkozások száma, akik kiszámolják a karbonlábnyomukat és az információkat megosztják más szervezetekkel. Lehet, hogy Önnek is ezt kell tennie, hogy:

■ eleget tegyen a jelentési kötelezettségeknek, pl. Eu EtS

■ kihasználja a marketing lehetőségeket és/vagy kihangsúlyozza cégének a társadalmi felelősségvállalását. A karbonlábnyom meghatározása a cégek által alkalmazott környezeti terhelést minősítő rendszerekhez is kapcsolódik, mint:

■ környezeti jelentések,

■ fenntarthatósági jelentések,

■ környezetközpontú irányítási rendszer (KIR), ISO14001

■ 761/2001 EK rendelete a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről,

■ 74/2003. (V. 28.) Kormány rendelet a szervezetek nyilvántartásáról

■ eleget tegyen az üzleti partnerek, beruházók, fogyasztók elvárásainak,

■ a karbonkibocsátási stratégia részeként mérje a kibocsátási szinteket. A külső minősítés által a cég partnerei nagyobb bizalommal vannak az Ön tevékenysége iránt, mivel az eljárásokat a szabványban megfogalmazottak szerint alkalmazta és az eredmények is megbízhatók.

A fenti erőfeszítésnek akkor van értelme és lesz elengedhetetlenül gyors környezetvédelmi hatása, ha karbonsemleges lesz!

"A karbonsemlegességi mozgalmak gerjesztik a környezetvédelmi programokat, mert a karbon árának felismerése és megfizetése nemcsak a jótéteményt jelenti, hanem a valódi fenntarthatóságot is." (Rampasek, László A.)